Simonyi Károly
Simonyi Károly (Egyházasfalu, 1916. október 18. – Budapest, 2001. október 9.) mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár. Charles Simonyi édesapja. Munkásságát 1998-ban a Magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították.[2]
| Simonyi Károly | |
 | |
| Született | 1916. október 18. Egyházasfalu |
| Elhunyt | 2001. október 9. (84 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Charles Simonyi |
| Foglalkozása | mérnök, fizikus, egyetemi oktató |
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (43-U-9) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Simonyi Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életrajz
szerkesztésTízgyermekes parasztcsalád hetedik gyermekeként született. Már az alsóbb iskoláit kiemelkedő eredménnyel végezte, ezért a falu plébánosa segítette a továbbtanulását: felkutatta egyik gazdagabb rokonát, Simonyi–Semadam Sándort, aki támogatta Simonyi Károly tanulmányait. A III. kerületi magyar királyi állami Árpád főgimnáziumban tanult. Az évkönyvek szerint 1933-ban VIII. osztály (kitűnő tanuló) [3] Később Simonyi-Semadam Sándor lánya, Erzsébet és a lány férje Mayer Miksa (a Ganz-gyár mérnöke, Kandó Kálmán munkatársa) vette magához őt, majd később Ernő bátyját is. A mérnök adta kezükbe a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat, amelynek lelkes megoldói lettek. Az anyagi jólét miatt lelkiismeret-furdalása volt, és ezért próbálta lehetőségeit minél jobban kihasználni.
1940-ben a Műegyetemen gépészmérnöki, a Pécsi Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. 1940-től a Műegyetem Bay Zoltán vezette atomfizika tanszékének tanársegédje. A világháború alatt amerikai, majd szovjet hadifogságba esett. Jelentősen lefogyva érkezett haza.
1946-ban részt vett a Bay által vezetett Hold-radar-kísérletben. 1948-ban a Soproni Műszaki Egyetem fizika-elektrotechnika tanszékére került, ahol 1951-ben megépítette az első magyar magfizikai részecskegyorsítót. Ezért a munkáért 1952-ben Kossuth-díjat kapott. A gyorsítót egy 700 kV feszültséget előállító Van de Graaff-generátor működtette. Ezt a gyorsítót 1952-ben Budapestre, a Központi Fizikai Kutatóintézetbe szállították, és feszültségét 1 millió voltra növelték.
A gyorsító jelenleg az ELTE Fizikai épületében található a Pázmány Péter sétányon. A mellette található tábla felirata:
1952-től alapítója és vezetője volt a BME elméleti villamosságtan tanszékének és a KFKI atomfizikai osztályának. A KFKI-ban párhuzamosan folyt a részecskegyorsító építése és az elméleti felkészülés az atomfizikai kutatásokra. Simonyi a fúziós energiatermelés lehetőségeit és korlátait vizsgálta. Később a KFKI egyik igazgatóhelyettese Kovács István igazgató és Jánossy Lajos igazgatóhelyettes mellett.
1956-ban megválasztották a KFKI forradalmi bizottsága elnökének. A forradalom alatt az intézményben nem történt rendbontás.
A forradalom után megindult ellene a harc. 1957. december 31-én elbúcsúzott a KFKI-tól, a hetvenes évek elején az általa alapított BME Elméleti Villamosságtan tanszékének tanszékvezetői posztjáról is távozni kényszerült. Beosztott egyetemi tanárként folytatta a tanítást, az egyetem St. épületének 216-os szobájába került. Ez tette lehetővé egy előadássorozat során körvonalazódó, legismertebb könyvének, A fizika kultúrtörténetének a megírását, amelyért 1985-ben Állami Díjat kapott.
Később az egyetemi felvételi feladatokat kitűző bizottság elnökének kérték fel. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia soraiba választotta. 1998-ban elnyerte Az év ismeretterjesztő tudósa díjat. 2000-ben Akadémiai Aranyérem kitüntetést kapott.
Mindig szót emelt a természettudományos és a humán kultúra szétválasztása ellen. Ebben a tekintetben barátjához, Németh Lászlóhoz hasonlóan gondolkodott.
Simonyi alapította a Természet Világa Természet–Tudomány diákpályázatának A kultúra egysége különdíját.
Családja
szerkesztésFelesége, Zsuzsa, francia–spanyol szakos tanárnő. Fiai, Tamás és Károly mérnökök. Károly középiskolás korában került külföldre, később vezető szakemberként, Charles Simonyi néven járult hozzá a Microsoft sikeréhez.
Díjai, elismerései
szerkesztés- Állami Díj (1985)
- a BME díszdoktora (1991)
- Tudományos Újságírók Kamarája – "Az év tudósa" kitüntetés (1996)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997)
- Magyar Örökség díj (1998)
- Akadémiai Aranyérem (2000)
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés- Simonyi Károly-díj
- Simonyi Károly Szakkollégium
- 2013. október 1-jén felvette a nevét a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara Simonyi Károly Műszaki Faanyagtudományi és Művészeti Kar néven.
- 142275 Simonyi, a 142275 sz. kisbolygó viseli a nevét
Könyvei
szerkesztésKönyvei több nyelven megjelentek. Az Elméleti villamosságtan c. tankönyvét német nyelvterületen ma is használják. "A fizika kultúrtörténete" c. művét a magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították (1998).
- Elméleti villamosságtan (1951, 1967, 1981)
- Villamosságtan (1954, 1957 – két kötetben, 1967)
- Magyar-kínai elektrotechnikai szótár (1962)
- Elektronfizika (1965, 1980)
- Elméleti villamosságtan példatár (társszerző, 1967)
- Physikalische Elektronik (1972)
- A fizika kultúrtörténete; 1978, 1981, 1986, 1998, 2002
- Az információtechnika fizikai alapjai – Elektronfizika (társszerző, 1997)
- A magyarországi fizika kultúrtörténete – XIX. század (2001)
- A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig; 5. jav., bőv. kiad., Akadémiai, Budapest, 2021
MTMT publikációs lista
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Simonyi Károly 1916–2001. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 20.)
- ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1933 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
Források
szerkesztés- Staar Gyula: De mi az igazság… Beszélgetések Simonyi Károllyal, Közlöny- és Lapkiadó, Bp, 1996 (Hat interjú 1979 és 1996 között)
- Radnai Gyula: Simonyi Károly (1916–2001)
- BME-OMIKK: Simonyi Károly (1916–2001)
- Fizikai Szemle 2001/10. 322. o.: Simonyi Károly 1916–2001
További információk
szerkesztés- Staar Gyula: Simonyi Károly, a legendás műegyetemi professzor
- Staar Gyula: Gyorsítók Sopronba és Csillebércre Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Fizikai Szemle, 2011, 6. szám
- Kostka Pál: Simonyi Károly Gyorsítói Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Fizikai Szemle, 2003, 2. szám
- Simonyi Károly Szakkollégium (BME)
- muszakiak.hu – híres magyar fizikusok
- Karoly Simonyi (English biographical sketch)
- [1] „A professzor” – Simonyi Károly (video, 52 perc)
- Staar Gyula: Megszállottak. Öt magyar fizikus; előszó Vekerdi László; Typotex, Budapest, 1991
- Staar Gyula: De mi az igazság... Beszélgetések Simonyi Károllyal; Közlöny- és Lapkiadó, Budapest, 1996
- Simonyi Károly munkássága, különös tekintettel a soproni évekre, 1948–1952; szerk. Szemerey Tamás, közrem. Csóka Levente; 2. bőv., jav. kiad.; NYME Faipari Mérnöki Kar, Sopron, 2007 (A Faipari Mérnöki Kar nagyjai)
- Az iskolateremtő Simonyi Károly professzor; szerk. Erdősi Gyula, Kádár Katalin; Pontus, Budapest, 2011
