Ráday Mihály

(1942-2021) magyar filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 10.

Ráday Mihály (Budapest, 1942. június 11. – ?, 2021. július 16.) Kossuth-díjas magyar filmoperatőr, rendező, televíziós szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke.

Ráday Mihály
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született1942. június 11.[1]
Budapest[2]
Elhunyt2021. július 16.[3] (79 évesen)
Állampolgárságamagyar
HázastársaRuttka Andrea
SzüleiRáday Imre
Ferda Erzsébet Magdolna
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (8/3(8/1/A.)-1-9/10)

A Wikimédia Commons tartalmaz Ráday Mihály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Ráday Mihály sírja a Farkasréti Temetőben

Életpályája

szerkesztés

Apja Ráday Imre színművész, anyja Ferda Erzsébet Magdolna (Ferda Manyi) volt.

Tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmoperatőri, majd az ELTE művészettörténet szakán végezte.

1968 óta folyamatosan a Magyar Televízióban dolgozott, 1979-ben létrehozta hírneves városvédő műsorát Unokáink sem fogják látni… címen, amely a jó és a rossz példák bemutatásával lassanként elérte, hogy az emberek jobban megbecsüljék a műemlékeket és általában az épített örökséget. Társaival 1982–1983 telén megalapította a Budapesti Városvédő Egyesületet (akkoriban a politikai ellenállás miatt: Városszépítő Egyesület),[6] majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt. 2010-ben a Magyar Televízió minden magyarázat nélkül megszüntette az Unokáink sem fogják látni… című műsort.[7] Címének második felét (avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) a Podmaniczky Frigyes téren álló, általa kiharcolt, 1991-ben felállított emlékmű őrzi, ahol Kő Pál a bronz Podmaniczky kezébe adta a lándzsa nélküli városvédő alakját.[8]

Az SZDSZ színeiben 1990–94 között országgyűlési képviselő, és tizenhét éven át a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Döntő szerepet játszott a város „műemléki alapjának” és „helyi értékvédelmi rendeletének”, a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Megszervezte az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a Clark Ádám téri mozaikcímer helyreállítását, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Többek között kezdeményezte a vidámparki körhinta felújítását, a Centrál kávéház, a Gresham-palota újjáépítését. Lelkes tagja volt a Nagy Budapest Törzsasztalnak.

2021. július 16-án 79 évesen hunyt el súlyos betegség következtében.[3] Temetésére augusztus 30-án került sor a budapesti Farkasréti temetőben.[9]

Özvegye Ruttka Andrea textilművész; három gyermekük született.

Operatőrként

szerkesztés

Tévéfilmjei

szerkesztés
  • 1990 – Holnapra a világ
  • 1988 – Johann Strauss: A denevér
  • 1987 – Almási, avagy a másik gyilkos
  • 1987 – Bánk bán
  • 1987 – Dada
  • 1984–1993 – A világ metrói
  • 1983 – Kegyenc
  • 1983 – Közös kutya
  • 1983 – Buborékok
  • 1982 – Glória
  • 1982 – Bors néni
  • 1981 – Mese az ágrólszakadt igricről
  • 1981 – Horváték
  • 1980 – A különc
  • 1979 – Kinek a törvénye?
  • 1978 – Mednyánszky
  • 1978 – Keménykalap és krumpliorr (televíziós sorozat)
  • 1977 – Az ész bajjal jár
  • 1977 – Békesség, ámen!
  • 1975 – Csontváry
  • 1975 – Ciklámen
  • 1975 – Tudós nők
  • 1975 – Csillagok változása
  • 1975 – A feladat
  • 1974 – Tigrisugrás
  • 1972 – Tévé-ovi

Publikációi (válogatás)

szerkesztés

Több száz újságcikkét közölték különböző sajtótermékek. Gyakori szerzője volt a Budapest című folyóiratnak.

  • Unokáink sem fogják látni avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát; RTV-Minerva, Bp., 1982
  • Adalékok a Lipótváros történetéhez, 1–2.; szerk. Farkaslaky Erzsébet, Ráday Mihály; Budapesti Városszépítő Egyesület, Bp., 1988
  • Adalékok a Népköztársaság útja történetéhez; szerk. Berta István, Ráday Mihály; Budapesti Városszépítő Egyesület, Bp., 1988
  • Városvédőbeszédek, 1–2.; Széchenyi, Bp., 1989
  • Ember az épített környezetben; ELTE Természettudományi Kar, Bp., 1993 (Humánökológia)
  • Jelenetek a pesti utcán; összekötő szöv. N. Kósa Judit, adattár Déry Attila, Sántháné Antal Sára; Karinthy, Bp., 1998
  • Új városvédőbeszédek; Tarsoly, Bp., 2001
  • Budapest teljes utcanévlexikona; adattár Mészáros György, szerk. Ráday Mihály, utcanévtörténetek Buza Péter, Prusinszki István; Sprinter, Bp., 2004
  • Budapesti utcanevek. A–Z. Teljes Budapest atlasz, régi és új nevek, utcanév-történetek; szerk. Ráday Mihály, adattár Mészáros György, Ráday Mihály; Corvina, Bp., 2013
  • Katona Tamás–Ráday Mihály: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei; Corvina, Bp., 2013–
    • 1. Események és helyszínek; szerk. Csorba László; 2013
    • 2. A száműzöttek nyomában; szerk. Csorba László; 2016

Televíziós műsorai

szerkesztés

Elismerései (válogatás)

szerkesztés

Tucatnál is több díjban és kitüntetésben részesült, ezek közül néhány jelentősebb:

További információk

szerkesztés
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy