Polgári törvénykönyv

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 29.

A Polgári törvénykönyv (Magyarországon a rövidítése: Ptk.) egy polgári jogi kódex, amely a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait. Hazánkban jelenleg a 2013. évi V. törvény van hatályban, ez tartalmazza a törvénykönyv szövegét. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény az 1959. évi IV. törvény felváltására született, 2013. február 11-én fogadta el az Országgyűlés és 2014. március 15-én lépett hatályba.

2016 júniusában az Országgyűlés elfogadta a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ennek keretében jelentősen átalakult a zálogjog, változtak a szülőtartás, az értékpapírjog és a gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének egyes szabályai.[1]

Intézménytörténet

szerkesztés

Magyarországon az első, magánjogi kérdéseket is szabályozó kódex a Werbőczy István-féle Tripartitum (Hármaskönyv) volt, amely 1514-ben íródott, és szokásjogi ereje volt, lévén sohasem iktatták törvénybe. Hosszú évszázadokig tekintettek rá hivatkozási alapként, míg 1848-ban a forradalmi törvényhozás végleg elavultnak nem nyilvánította. Ezt követően 1852-ben hatályba léptették az osztrák polgári törvénykönyvet (Optk.), mely aztán az idők folyamán több korszerűsítésen ment át. Folyamatban volt egy új, magyar törvénykönyv megalkotása is, de 1900-tól 1928-ig csak a tervezetek készültek el. 1928-ban például az V. tervezet, az úgynevezett „Magánjogi törvényjavaslat”, amely ugyan szintén nem lett törvényerejű, mégis sokáig hivatkozási alap volt. Törvényerőre csak 1959-ben emelkedett, amikor elfogadták az első magyar polgári törvénykönyvet, amely azóta számtalan módosításon ment át. Átfogó korszerűsítése folyamatosan napirenden volt, és a 2000-es évek elején megkezdődött az újabb kodifikáció. Ennek első kézzelfogható eredménye a 2009. évi CXX. törvény (az ún. „Vékás-kódex”) volt, mely azonban, bár kihirdetésre került, végül soha nem lépett hatályba. Újraindult a jogalkotási folyamat, főként elvi kérdések mentén, és ennek eredménye lett az új Ptk., amely 2014-ben lépett hatályba.

Jelentősebb változások 2014-ben

szerkesztés

A 2014-ben hatályba lépett törvénykönyv a korábbi, 1960 óta hatályos változat szövegének körülbelül felét őrizte meg, negyedét korrigálta, negyedrészben pedig lényegileg megváltozott, új tartalmat kapott.[2]

Az új Polgári Törvénykönyv jelentős változásokat vezetett be a polgári jogban. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a társasági jogi szabályokat a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény helyett ettől fogva a Ptk. foglalja magába.

Változtak a társasági jogi szabályok is, a törvénykönyv többek között megengedi a társasági jogtól való eltérést olyan esetekben, amikor törvény kifejezetten nem tiltja. A módosítások szerint vezető tisztségviselők nehezebben mentesülhetnek kárfelelősségük alól, illetve az ügyvezetők tiltakozhatnak egymás tevékenysége ellen, a tiltakozás elmulasztása pedig számonkérhető.[3] Az ügyvezetők felelőssége jelentősen növekedett az új törvénnyel, mivel a jogi személy vezető tisztségviselője az ilyen minőségben másnak okozott kárért a jogi személlyel egyetemlegesen felel.[4]

A szerződési jog is módosult, elsősorban a szerződésszegéssel okozott károkért fennálló felelősség szabályozásában végeztek a jogalkotók komolyabb módosításokat. Megjelentek különféle speciális szerződési formák (franchise, faktoring, pénzügyi lízing), és a jogszabály egyben létrehozta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által működtetett hitelbiztosítéki nyilvántartást, amelybe ezeket a szerződéseket be kell vezetni.[5]

A családjog is változott, a korábban önálló családjogi törvényt beépítették a Ptk.-ba. A legkomolyabb változások a gyermekek elhelyezését, a szülői felügyeletet, házassági vagyonjogot érintették.

Változtatások léptek életbe emellett az öröklési jogban, a személyiségi jogok terén is.

Jelentősebb változások 2016-ban

szerkesztés

2016-ban a Polgári törvénykönyv módosításáról az alábbi törvényeket fogadta el az Országgyűlés:

  • 2016. évi I. törvény A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosításáról
  • 2016. évi LXXVII. törvény A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról

Az autonóm mozgástér védelmének elve

szerkesztés

A Ptk. kimondja, hogy a törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit. Ez mozgásteret biztosít a személyek részére, melyet az állam biztosít, azzal, hogy az érdekérvényesítést a kényszer útján is végrehajthatja. A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük – ha törvény másként nem rendelkezik – kizárólag bírósági útra tartozik. Az új Ptk. a törvény céljában definiálja ezt az alapelvet: a Ptk. a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.

A jogfejlesztő értelmezés elve

szerkesztés

Az 1959-es Ptk. szerint a polgári jogi viszonyokat szabályozó jogszabályokat – ha eltérően nem rendelkeznek – a Ptk. rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. A törvény rendelkezéseit a régi Ptk. szerint Magyarország gazdasági és társadalmi rendjével, az új Ptk. szerint Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni.

A jóhiszeműség és tisztesség elve

szerkesztés

A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. Az új Ptk. ezt kiegészíti azzal, hogy a jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

Rendeltetésszerű joggyakorlás elve

szerkesztés

A Ptk. biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően. Ez a rendelkezés ebben a formában kikerült az új Ptk.-ból.

A joggal való visszaélés tilalma

szerkesztés

A törvény tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. Az új Ptk. ezt azzal egészíti ki, hogy ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

Az együttműködés elve

szerkesztés

A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Ez az elv az új Ptk.-ban ebben a formában nem szerepel.

Az elvárható magatartás elve

szerkesztés

Ha a Ptk. más esetben szigorúbb követelményt nem támaszt, akkor a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.

Az 1959-es Polgári Törvénykönyv több tekintetben csak kiindulási pont volt, rendelkezéseinek tartalmat más jogszabályok adtak. Az új Ptk. azonban egységes magánjogi kódexként készült el, több könyvre bontva.

Eredeti felosztása a következő:

  • Bevezető rendelkezések
  • A személyek
  • A tulajdonjog
  • Kötelmi jog
  • Öröklési jog
  • Záró rendelkezések

Az új Ptk., a 2013. évi V. törvénynek, pedig ezen részekre tagozódik:

  • Első könyv
    Bevezető rendelkezések.
  • Második könyv
    Az ember mint jogalany. Négy részre bomlik, 12 címmel.
  • Harmadik könyv
    A jogi személy. Hét részre bomlik, 27 címmel.
  • Negyedik könyv
    Családjog. Öt részre bomlik, 16 címmel.
  • Ötödik könyv
    Dologi jog. Négy részre bomlik, 13 címmel.
Első rész
A birtok.
Második rész
A tulajdonjog.
Harmadik rész
A korlátolt dologi jogok.
Negyedik rész
Az ingatlan-nyilvántartás.
  • Hatodik könyv
    Kötelmi jog. Négy részre bomlik, 36 címmel.
Első rész
A kötelmek közös szabályai.
Második rész
A szerződés általános szabályai.
Harmadik rész
Egyes szerződések.
Negyedik rész
Felelősség szerződésen kívül okozott kárért.
  • Hetedik könyv
    Öröklési jog. Hét részre bomlik, 16 címmel.
  • Nyolcadik könyv
    Záró rendelkezések.
  1. T/10528. számú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról
  2. Elfogadta a parlament az új Ptk.-t - A Kódex 2014. március 15-én lép hatályba. Jogi Fórum (2013. február 12.) (Hozzáférés: 2015. június 9.)
  3. Az új Polgári Törvénykönyv. hu.schindhelm.com (Hozzáférés: 2015. június 9.) arch
  4. Új Ptk., új világ – összeszedtük, mi változott. Piac&Profit (20154. március 17.) (Hozzáférés: 2015. június 9.)
  5. Az új Polgári Törvénykönyvről. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ (Hozzáférés: 2015. június 9.) arch

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy