Lovich Ödön
Lovich Ödön (Selmecbánya,[1] 1876 – Gyula, 1949. június 28.)[2][3] magyar ügyvéd, 1908 és 1922 között Gyula városának polgármestere.
| Lovich Ödön | |
| Született | 1876 |
| Elhunyt | 1949 (72-73 évesen) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete és munkássága
szerkesztésLovich Ödön Selmecbánya városából származott, és itt született 1876-ban Lovich Gyula és Némethy Mária fiaként.[1][3] Már ügyvédként került Gyula városába, itt 1906-tól kezdődően tevékenykedett ebben a szakmában.[1][4] Egy évvel később, 1907-ben már kinevezték a település alpolgármesterévé, majd szintén egy év múlva, 1908-ban a település polgármesteri rangját is megkapta. Tisztségét tizennégy éven keresztül, egészen 1922-ig viselte.[1] Gyula városának testülete egy 1910. november 28-án tartott díszközgyűlésén emlékezett meg Gyula egyik leghíresebb szülöttjének, Erkel Ferencnek (1810–1893) az életútjáról, a zeneszerző életművének méltatását az emlékbeszédében Lovich Ödön emelte ki.[5][6][m 1]
1912-ben az ő előterjesztésének köszönhetően döntött a városi testület az 1903-ban megszűnt polgári fiúiskola újbóli megszervezéséről, ennek a javaslatnak a megvalósulását azonban megakadályozta az első világháború, emiatt az ipartestület csak 1920-ban tudott létesíteni egy társulati polgári fiúiskolát a belvárosi katolikus elemi iskola keretei között.[8][9] 1913. november 1-jén, az ő polgármesterségének idején került sor a Gyulai Atlétikai Club (rövidítésén GYAC) alapító közgyűlésére a gyulai városháza nagytermében. Az újonnan megalapított sportegyesület elnökévé Lovich Ödönt nevezték ki.[10][11][12][m 2]
1922. október 6-án kormányfőtanácsosi címet adományoztak a részére.[14][m 3] Ugyanezen év második felében ellentétbe került Gyula városának a képviselő-testületével, ezért le kellett mondania. 1922. november 6-án nyugdíjazását kérte.[4] Ezt követően 1944-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott, ekkor már kormány-főtanácsosi rangjában.[1][4] Lovich 1949-ben hunyt el tüdőgümőkórban.[3] 1910 és 1950 közötti keltezésű iratai megtalálhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárában, a BéML XIV. 45. szám alatt.[1][3]
Magánélete
szerkesztésLovich 1907. február 9-én házasságot kötött Kolozsváron Benel Ferenc és Gajzágó Terézia leányával, Benel Paulával (1873–1964), házasságukból azonban nem született egyetlen gyermek sem.[4] 1910-ben házat építtettek Gyulán, amely napjainkban az Árpád utca 28/B szám alatt található. Az épületet Schneider Mátyás építőmester tervezte és építette.[4] Miután Lovich elhunyt, özvegy felesége egészen 1964. március 11-én bekövetkezett haláláig a házban élt.[4][m 4] Az épület utcasorban álló V alaprajzú, a homlokzata szecessziós díszítésű, palafedésű; manzárd rendszerű tetőszerkezettel rendelkezik. Felépítése: 3 szoba, 2 konyha, 2 fürdőszoba, előszoba, kamra, pince és garázs. Az épület díszes bejárati acélkapuval rendelkezik. Városképi jelentőségű, védelme indokolt.[4]
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ Lovich Ödön mellett beszédével Lukács György (1865–1950) politikus, jogász, a Fejérváry-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, 1910 és 1931 közötti országgyűlési képviselő is emléket állított Erkel Ferencnek.[7]
- ↑ Az elnöki tisztségbe helyére eredetileg Ambrus Sándor Békés vármegyei alispánt szerették volna kinevezni, a felkérést azonban elutasította azzal a magyarázattal, hogy „ő sportnak csak a vadászatot és a futtatást ismeri”. A szervezet alelnöki tisztségére Prattinger Ferencet, ügyvezetőnek Ila Tóth Józsefet, a gyulai főgimnázium tornatanárát, segédügyvezetőnek pedig Pleyer Ernőt (névváltozatán Tamáshidy Ernő) választották meg. A klub 37 rendes és 80 pártoló taggal alakult meg és fogadta el az alapszabályát.[10][11][12] Az egyesület célja Lovich elnökletével és Ila Tóth ügyvezetésével „a testedzés, játékok, atlétika, vívás, tornászás, fottbal és egyéb sportok gyakorlása, tanítása…” volt.[13]
- ↑ Ezt a kitüntetést az 1926 és 1933 között megjelent Tolnai világlexikona meghatározása szerint „Horthy Miklós kormányzó alapította, még pedig két fokozatban: a királyi tanácsosi és udvari tanácsosi méltóság helyettesítése végett a kormánytanácsosi és kormányfőtanácsosi kitüntetéseket”.[15]
- ↑ A feleség elhunytát követően dr. Szendi Balázs (1904–1986), az orvostudományok kandidátusa, szülész-nőgyógyász orvos és neje, Karácsonyi Gizella osztályvezető főnővér vásárolták meg a házat Lovich örököseitől. Szendi özvegye férje halála után Budapesten élt.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e f Kereskényiné Cseh Edit: [[Békés Megyei Levéltár]]. XIV. Személyek. BéML XIV. 45. Lovich Ödön (1876–1949) gyulai ügyvéd, polgármester iratai 1910–1950. 0,03 ifm. In A magyarországi németek történetének levéltári forrásai: 1670–1950. Projektvezető Tóth Ágnes. Szerkesztő Apró Erzsébet és Tóth Ágnes. Budapest: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet; München: Institut für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas an der Ludwig-Maximilians-Universität München. 2010. 421. o. arch Hozzáférés: 2012. november 11.
- ↑ Halálesete bejegyezve a gyulai állami haotti akv. 320/1949. folyószáma alatt.
- ↑ a b c d Segédletek. Fondjegyzék: XIV. Személyek. 45. Lovich Ödön (1876–1949) gyulai ügyvéd, polgármester iratai. Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára. [2013. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
- ↑ a b c d e f g h D. Nagy András: Beszélő épületek: Árpád utca 28/B. Gyulai Hírlap, VII. évf. 43. sz. (1994. október 28.) 8. o.[halott link]
- ↑ 166. Gyula-város. In Erkel Ferenc. Lelőhelybibliográfia. Összeállította Dr. Andódyné Pál Olga. Lektorálta Csobai László. Gyula: Mogyoróssy János Városi Könyvtár. 1998. ISBN 963 04 99851
- ↑ Összeállította Nagy Éva: Évfordulónaptár. Gyulai Hírlap, XVIII. évf. 47. sz. (2005. november 25.) 9. o.[halott link]
- ↑ Történelmi évforduló-, eseménynaptár. Történelmi évfordulók. November 28.. Gyula város helytörténeti és információs honlapja. (Hozzáférés: 2012. november 11.)[halott link]
- ↑ Implom József Általános Iskola Tagintézménye, Gyula. WebSzínház, 2008. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
- ↑ D. Nagy András: Beszélő épületek: Béke sugárút 49. Gyulai Hírlap, VII. évf. 11. sz. (1994. március 18.) 8. o.[halott link]
- ↑ a b Sáfár Gyula: A Gyulai Atlétikai Club megalakulása. Az egyesület, amely évtizedekig meghatározta a város sportéletét. Gyulai Hírlap Online, 2010. november 24. (Hozzáférés: 2012. november 11.)[halott link]
- ↑ a b Várfürdő-Gyulai TC (magyar és angol nyelven). Soccerdatabase.eu. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
- ↑ a b Történelmi évforduló-, eseménynaptár. Történelmi évfordulók. November 1.. Gyula város helytörténeti és információs honlapja. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
- ↑ Christián László: A gimnázium országos hírű diáksport élete. 1903–1950: „Tornászat" az első évtizedben (1903–1914). Sulinet: Karácsonyi János Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium. [2012. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
- ↑ Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1867-1944./1922./1922.10.06. 1922.10.06.-57. Dr. Lovich Ödön, Gyula város polgármestere részére kormányfőtanácsosi cím adományozása. (ME). Magyar Országos Levéltár. [2005. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
- ↑ Kormányfőtanácsos. In Tolnai világlexikona. I–XX. kötet. Szerk. Balassa József, Bakó Gábor, Bartos Tivadar. 1926–1933. [halott link]
További információk
szerkesztés- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. I–VI. kötet (1939–1943). I–III. kötet hasonmás kiadása 1990–1995. VII–XVII. kötet. Sajtó alá rendezte Viczián János (1990–1995). Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.
