Kazlak (Monet festményei)

A Kazlak Monet impresszionista festmény-sorozata, amely mintegy 25-30 képből áll. Témájuk a termés összegyűjtésének a normandiai tájakon akkoriban használt módszere, amelyet Monet nagyon alkalmasnak talált arra, hogy a fény játékát rajtuk tanulmányozza és ábrázolja a különböző év- és napszakokban, változatos időjárási körülmények között.

Kazlak
Művész	Claude Monet (1890)
Mozgalom	impresszionizmus
Szélesség	100 cm
Múzeum	Art Institute of Chicago Musée d’Orsay Musée Marmottan Monet Museum of Fine Arts Boston Metropolitan Művészeti Múzeum Modern Művészeti Múzeum National Museum of Western Art Musée de l’Orangerie Getty Center Hill-Stead Museum Scottish National Gallery Minneapolis Institute of Art Kunsthaus Zürich Tel Aviv Museum of Art Shelburne Museum Museum Barberini
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazlak témájú médiaállományokat.

Kazlak – A hó és a nap fényjátéka

A sorozat szűkebb értelemben véve az 1890 őszétől a következő év tavaszáig készült 25 képet (Wildenstein-index szerinti számuk 1266-1290) tartalmazza, mások ebbe a csoportba sorolják Monet egyéb időszakokban készült hasonló témájú képeit is.

E festmények jelenleg a világ legjelentősebb múzeumaiban, valamint néhány magángyűjteményben találhatók.

Történetük

A képeket Monet Giverny mellett, otthona közelében festette. Az 5-6 méter magas kazlak ekkoriban a normandiai táj mindennapos jellegzetességei voltak. A learatott búzát tárolták így, cséplés előtt, mivel akkoriban a cséplőgépek sorban keresték fel a különböző termőterületeket, és volt, ahová csak tavaszra jutottak el. Addig a búzakalászokból rakott kazlat a felső védőrétegként alkalmazott széna óvta az időjárás viszontagságaitól. Ez magyarázza azt is, hogy a különböző nyelveken felváltva hívják e festmények tárgyát széna- illetve búza-kazlaknak.

Monet először mindössze két kép festésére gondolt, az egyiken borult, a másikon napos időben akarta ábrázolni a kazlakat. Munka közben azonban rájött a téma gazdagságára, arra, hogy mennyi különféle módon jelenik meg a mindennapos tárgy a különböző fényviszonyok, időjárási körülmények között. Így írt levelében Gustave Geoffroy kritikusnak: „Keményen dolgozom, küzdök a különböző effektusokkal(kazlak), de ebben az évszakban a nap olyan gyorsan lenyugszik, hogy nem tudok lépést tartani vele…. Minél tovább folytatom, annál inkább látom, sok munkára van még szükség, hogy visszaadhassam a vásznon, amit látok.”

Monet nagyrészt a szabadban dolgozott, de a képeket a műtermében fejezte be.

Visszhang

Monet ekkoriban már elismert festő volt, de a Kazlak sorozata mégis váratlanul nagy sikert aratott. 1891 májusában a 25 elkészült képből 15-öt bemutatott egy kiállításon, és napokon belül mindegyik elkelt. Ez a pénzügyi siker tette lehetővé a festő számára, hogy megvásárolja addig bérelt otthonát, és hozzálásson híres kertje építéséhez, ami később egy még nevezetesebb festmény-sorozat, a Tavirózsák témája lesz.

Monet korábban is festett már több változatot egy-egy témáról, de ekkortól vált munkamódszerére általában jellemzővé a szinte azonos témák igazi impresszionista módon, azaz a pillanatnyi fényviszonyok, hangulatok rögzítésével, sorozatokban történő feldolgozása. Így örökítette meg többek között a Roueni katedrális ezer arcát, vagy a londoni parlament épületét.

Az 1890-1891-es sorozatból

• 
  Kazlak a reggeli napfényben, 1890. Magángyűjtemény
• 
  Kazlak, dél, 1890-91, National Gallery of Australia
• 
  Kazlak a nyár végén, 1890-91. Art Institute of Chicago
• 
  Kazlak, 1890-91. Art Institute of Chicago
• 
  Kazlak, nyárvégi reggel, 1891. Louvre
• 
  Kazlak, ködös reggel, 1891. Magángyűjtemény
• 
  Kazlak - a reggeli hó hatása, 1891. Museum of Fine Arts, Boston
• 
  Kazlak, hó, 1890-91. Shelburne Museum, Shelburne, VT.
• 
  Kazlak (Napnyugta, a hó hatása), 1890-91. Art Institute of Chicago
• 
  Kazlak - a hó hatása egy borús napon, 1890-91. Art Institute of Chicago
• 
  Kazlak, 1890-91. Art Institute of Chicago
• 
  Kazlak - olvadás, napnyugta, 1890-91. Art Institute of Chicago
• 
  Kazlak - nap a ködön át, 1891. Minneapolis Institute of Arts
• 
  Kazlak (Hó és napfény), 1890-91. National Gallery of Scotland
• 
  Kazlak napfényben, 1891. Kunsthaus, Zürich.
• 
  Kazlak (Napnyugta), 1890-91. Museum of Fine Arts, Boston
• 
  Kazlak a napfényben, 1891. Magángyűjtemény

1888-1889-es festmények a témában

Az 1888-as termésről Monet készített még három képet, két-két kazlat ábrázolva (Wildenstein #'s 1213-5), amelyek hátterében hegyek láthatóak a Szajna bal partján és Giverny néhány háza jobb oldalon. Utána még két képet festett erről a helyről balra fordulva (1216-7), amelyeken a hegyeket nyárfasor takarja el.

• 
  Kazlak Giverny mellett, napnyugta, 1888-9.
• 
  Kazlak, fagy, 1889. Hill-Stead Museum, Farmington, CT.
• 
  Kazlak Giverny mellett, 1888-9.

Irodalom

• Metropolitan Museum of Art, New York – tájékoztató anyag
• Forge, Andrew, and Gordon, Robert, Monet, Harry N. Abrams, Inc., 1989.
• Heinrich, Christoph, Claude Monet, Benedikt Taschen Verlag GmbH, 2000
• House, John, Monet: Nature into Art, Yale University Press, 1986.
• Gerdts, William H., Monet's Giverny: An Impressionist Colony, Abbeville Press Publishers, 1993.
• Kelder, Diane, The Great Book of French Impressionism, Abbeville Press Publishers, 1980.
• Lemonedes, Heather, Lynn Federle Orr and David Steel, Monete in Normandy, Rizzoli International Publications, 2006, ISBN 0-8478-2842-5
• Sagner, Karin, Monet at Giverny, Prestel Verlag
• Stuckey, Charles F., Claude Monet 1840-1926, 1995, co-published by The Art Institute of Chicago and Thames and Hudson.
• Tucker, Paul Hayes, Monet in the '90s: The Series Paintings, 1989, Museum of Fine Arts, Boston in association with Yale University Press
• Wildenstein, Daniel, Monet: or the Triumph of Impressionism, 2006, Taschen GmbH
• Published on the occasion of the Exhibition Monet’s Years at Giverny: Beyond Impressionism Organized by the Metropolitan Museum of Art in association with the St. Louis Art Museum, 1978, Abradale Press/Harry N. Abrams, Inc.

A Wikimédia Commons tartalmaz Kazlak (Monet festményei) témájú médiaállományokat.