Kazinczy utcai zsinagóga (Miskolc)
A Kazinczy utcai zsinagóga Miskolc ma már egyetlen zsinagógája, egyben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye egyetlen ma is működő, és a régió legnagyobb zsinagógája (Kazinczy utca 7.)
Kazinczy utcai zsinagóga | |
Település | Miskolc |
Ország | Magyarország |
Vallás | zsidó |
Építési adatok | |
Stílus | neoromán építészet |
Építés kezdete | 1856 |
Építés befejezése | 1863 |
Rekonstrukciók évei | 2017– |
Tervező | Ludwig Förster |
Építész(ek) | Ludwig Förster |
Mai rendeltetése | eredeti funkciójában üzemel |
Alapadatok | |
Torony | nincs |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 20° 47′ 07″48.104004°N 20.785203°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 20° 47′ 07″48.104004°N 20.785203°E | |
A Kazinczy utcai zsinagóga hivatalos honlapja | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazinczy utcai zsinagóga témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésA zsinagóga 1856 és 1863 között épült Ludwig Förster tervei alapján, neoromán moreszk stílusban. Hasonlít az ugyancsak Förster tervei szerint épült bécsi leopoldstadti zsinagógához. Förster a zsinagóga tervezésekor több újítást is bevezetett, orgonát építtetett a zsinagógába, a tóraolvasó asztalt pedig az épület közepe helyett a frigyszekrény elé tette. Ez tiltakozást váltott ki az ortodox többségű hívőkből, és miután az átadást követő évben a sátoraljaújhelyi rabbigyűlés kiátkozta Fischmann Ezékiel Mózes miskolci rabbit, úgy döntöttek, a hagyományoknak megfelelően átalakítják a zsinagógát. A viszály következtében a miskolci zsidóságból különvált a szefárd hitközség, és külön imaházat bérelt (vagy épített) a Kölcsey utcában, amely nem maradt fenn.
2013 őszén a zsinagógát – leromlott állapota és balesetveszély miatt (az alapok, a tetőszerkezet és a tetőt tartó oszlopok gyengültek meg) – átmenetileg bezárták. Felújítását 2017-ben kezdték meg.
A zsinagóga
szerkesztésA Kazinczy utcai homlokzatot és az udvarit is egy arabeszkes rózsaablak és keskeny íves ablakok díszítik, az udvar felé néző főhomlokzaton Mózes kettős kőtáblája látható. A háromhajós, álbazilikás elrendezésű épület belsejében karcsú vaspillérek vannak, melyek díszítésében gótikus és bizánci elemek is láthatóak. A falak keleti motívumokat idéző, bonyolult festése M. Horowitz munkája.
Egyéb
szerkesztésMiskolcnak 1901-ben másik zsinagógája is épült; a Palóczy utcai zsinagóga kupolás, kéttornyú épület volt. 1963-ban lebontották.
Az 1920-as népszámlálás idején Miskolcon körülbelül 10 000 zsidó vallású élt (a teljes népesség 16,5%-a), de nagy részük a holokauszt áldozata lett, és napjainkban körülbelül 500-an élnek a városban. A holokauszt áldozatainak a zsinagóga Déryné utcai bejáratánál, emellett az Arany János utcában, az egykori gettó helyén, valamint a Tiszai pályaudvaron lévő emléktáblák állítanak emléket.
Képgaléria
szerkesztés-
A zsinagóga a Hősök tere felől
-
A hátsó bejárat
-
A miskolci zsinagóga Holocaust emléktáblái
-
A miskolci zsinagóga Holocaust emléktáblái
Források
szerkesztés- Kárpáti László: Zsinagóga. In Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 1: Miskolc és környéke. Szabadfalvi József, Cseri Miklós (szerk.). Miskolc: Alföldi Nyomda. 1992. 12–13. o. ISBN 9637221425
- A Kazinczy utcai zsinagóga. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 2006. 288–290. o. ISBN 9639311499
- Kép a Kazinczy úti zsinagógáról
- A Vendégváró cikke
- A miskolci zsidó hitközség története[halott link]
- Zsinagóga.lap.hu – linkgyűjtemény
- boon.hu – Miskolci zsinagóga: balesetveszély miatt zárva Archiválva 2015. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben