Joshua Norton
Joshua Abraham Norton (1811 vagy 1818 – 1880. január 8.), San Francisco híressége, aki magát 1859-ben Norton császár (Emperor Norton) néven az Egyesült Államok uralkodójának nyilvánította,[5] majd később felvette a Mexikó védelmezője címet is.[6]
| Joshua Norton | |
 | |
| Született | Joshua Abraham Norton London[2] |
| Elhunyt | 1880. január 8. (68 évesen)[3][4] San Francisco |
| Állampolgársága | amerikai |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | császár (Amerikai Egyesült Államok) |
| Sírhelye |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Joshua Norton témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Angliában született, fiatal éveit Dél-Afrikában töltötte. 1849-ben, azt követően, hogy apja halála után 40 000 dollárt örökölt, San Franciscóba költözött. Itt üzletemberként próbálkozott, de mindenét elvesztette, miután pénzét perui rizsbe fektette.[7] Ezek után elhagyta a várost, de pár évvel később visszatért, és 1859. szeptember 17-én több újságnak elküldte nyilatkozatát, melyben magát az Egyesült Államok uralkodójának nevezte ki.[8] A nyilatkozatot a San Francisco Bulletin jelentette meg először, mint vicces levelet.[9]
Ezek után számos nyilatkozatot és rendeletet adott ki, melyek igen népszerűek voltak a városiak között. Ilyen volt az a rendelet, mely egy híd, vagy egy alagút építését rendelte el a San Francisco öböl felett (illetve alatt). Ennek érdekessége, hogy ezek jóval a halála után ténylegesen megépültek.[10]
Napjait a városi vasút, városi tulajdonok állapotának vizsgálatával, a rendőri munka ellenőrzésével töltötte, valamint hosszas filozófiai eszmefuttatásokat tartott bárkinek, aki meghallgatta. Egyik leghíresebb tettére az 1860-70-es években zajló Kína-ellenes tüntetések alatt került sor. A tüntetők és kínai célpontjaik közé állt, és a „Miatyánk” kezdetű imát mondta folyamatosan, míg a tüntető tömeg fel nem oszlott.[11]
Nortont a városiak szerették és tisztelték. Ennek jeleként ingyen étkezhetett a vendéglőkben, illetve külön páholyt kapott a színházakban.[12] Később saját pénzt kezdett nyomatni, amelyeket bárhol elfogadtak. Ezek értéke 50 cent és 10 dollár között mozgott. Mikor jellegzetes „uralkodói” ruhája megkopott, a városi tanács biztosított neki újat.[13]
1880. január 8-án összeesett az utcán, és meghalt, mielőtt segítséget kaphatott volna. Halálát követő napon hatalmas, egyes adatok szerint 30 000 fős tömeg vonult az utcára, hogy tisztelegjenek az emléke előtt. A temetési menete 3 kilométer hosszú volt.[14] Alakja azonban tovább él, hiszen több író művében is feltűnik, így megmintázta őt Mark Twain, Robert Louis Stevenson és Neil Gaiman is.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
- ↑ http://www.nypl.org/blog/2012/07/17/emperor-united-states
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Norton, Joshua Abraham (1818 or 1819–08 January 1880), merchant and self-proclaimed emperor of the United States and protector of Mexico, 2017. október 9., Joshua Abraham Norton
- ↑ Smith, Fred (2002-01-31). http://www.bbc.co.uk/dna/h2g2/alabaster/A678026 "Emperor Joshua Norton I of America"] BBC. Hozzáférés ideje: 2007-04-15.
- ↑ Hansen, Gladys (1995). San Francisco Almanac. San Francisco: Chronicle Books. ISBN 0-8118-0841-6
- ↑ Carr, Patricia E. (July 1975). "Emperor Norton I: The benevolent dictator beloved and honored by San Franciscans to this day". American History Illustrated 10: 14–20.
- ↑ Weeks, David; James, Jamie (1996). Eccentrics: A Study of Sanity and Strangeness. New York: Kodansha Globe. pp. 3–4. ISBN 1-56836-156-4.
- ↑ Carl Nolte (2009-09-17). "Emperor Norton, zaniest S.F. street character". San Francisco Chronicle.
- ↑ Herel, Suzanne (2004-12-15). "Emperor Norton's name may yet span the bay". The San Francisco Chronicle. Hozzáférés ideje: 2007-04-17.
- ↑ Moran, Mark; Mark Sceurman (2005). Weird U.S.: Your Travel Guide To America's Local Legends And Best Kept Secrets. New York: Sterling Publishing. p. 153. ISBN 0-7607-5043-2.
- ↑ Sinclair, Mick (2004). San Francisco: A Cultural and Literary History. Oxford, England: Signal Books. p. 20. ISBN 1-902669-65-7.
- ↑ Gorman, Michael R. (1998). The Empress Is a Man: Stories from the Life of Jose Sarria. Binghamton, New York: The Haworth Press, Inc.. p. 8. ISBN 0-7890-0259-0.
- ↑ Moylan, Peter. "Encyclopedia of San Francisco: Emperor Norton". San Francisco Museum and Historical Society. Hozzáférés ideje: 2007-04-17.