Ernst Florens Friedrich Chladni
Ernst Florens Friedrich Chladni (magyarosan Chladni Ernő Florens Frigyes) (Wittenberg, 1756. november 30. – Boroszló, 1827. április 3.) német fizikus, akusztikus, feltaláló.
Ernst Florens Friedrich Chladni | |
Ludwig Albert von Montmorillon litográfiája (1825 körül) | |
Született | 1756. november 30.[1][2][3][4][5] Lutherstadt Wittenberg[6][7][8] |
Elhunyt | 1827. április 3. (70 évesen)[1][2][3][4][5] Wrocław[9][8] |
Állampolgársága | porosz |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Sírhelye | Wrocław |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Florens Friedrich Chladni témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésWittenbergben és Lipcsében a jogot tanulmányozta. Csak apja tartotta vissza attól, hogy az orvostudományt tanulja, de miután apja meghalt, kizárólag természettudományokkal foglalkozott. Számos kísérletet tett, melyek közben feltalálta a róla elnevezett hangalakokat. 1790-ben egy új hangszert szerkesztett, amelyet eufonnak nevezett el. Chladni volt feltalálója az ún. clavihenger-hangszernek, amely az eufonnal sok hasonlatosságot mutat. E két hangszer azonban nem versenyezhetett sem az orgonával, sem pedig a közönséges orchesztrális hangszerekkel és emiatt nem is terjedt el. Lichtenberg által buzdíttatva, szorgalmasan vizsgálta a meteorokat, amelyek azon időben még alig voltak ismeretesek. 1802 és 1812 között járt Németországban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban, Oroszországban és Dániában, és akusztikai előadásokkal tartotta fenn magát.
Nevezetesebb művei
szerkesztés- Entdeckungen über die Theorie des Klanges (Lipcse, 1787);
- Über den Ursprung der von Pallas gefundenen und anderen ähnlichen Eisenmassen (Riga 1794), melyben a meteorokról azt irja, hogy azok a világűrből jutnak hozzánk, mely véleménye felett akkoriban gúnyolódtak, később azonban helyesnek ismerték el.
- Über die Longitudinalschwingungen der Saiten und Stäbe (Erfurt 1796);
- Die Akustik (1 kötet, Lipcse 1802, uj kiad 1830), mely C. legnevezetesebb művét képezi;
- Neue Beiträge zur Akustik (1 kötet, Ib. 1817);
- Traité d'Acoustique (1 kötet, Páris 1809); Über Feuermeteore und die mit denselben herabgefallenen Massen (Bécs 1819);
- Beiträge zur praktischen Akustik und zur Lehre vom Instrumentenbau, enthaltend die Theorie und Anwendung zum Bau des Clavicylinders und verwandter Instrumente (Lipcse 1821).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Хладни Эрнст Флоренс Фридрих, 2015. szeptember 28.
- ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
Források
szerkesztés- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Ursula B. Marvin (2007): Ernst Florens Friedrich Chladni (1756-1827) and the origins of modern meteorite research. Meteoritics and Planetary Science, 42, 2007 Spet. pp. B68.
További információk
szerkesztés- Chladni-ábrák kialakulása videón (Nagyon halkítsd le a hangszóródat kattintás előtt, mert a Chladni-ábrák a gerjedő hangtól alakulnak ki!)