Demográfia

A demográfia az emberi populációdinamikával foglalkozó tudomány. Kiterjed a népesség méretére, szerkezetére és eloszlására, valamint a születések, a halálozások, a vándorlás és az öregedés hatására történő változására. A demográfiai elemzés vonatkozhat a teljes társadalomra, vagy annak egyes – oktatási, nemzetiségi, vallási vagy etnikai szempontok alapján lehatárolt – csoportjaira. A legtöbb országban a közgazdaságtan vagy a szociológia egy ágának tekintik és foglalkozik vele a hadtudomány^[1] is. A formális demográfia vizsgálódását leszűkíti a népesedési folyamatok mérésére, míg a tágabb értelemben vett népesedéstudomány a népességet befolyásoló gazdasági, társadalmi, kulturális és biológiai folyamatok összefüggéseit is vizsgálja.

Alapvető mutatók

A demográfia által használt legfontosabb mutatószámok a következők:

nyers születési arányszám: az 1000 főre jutó élveszületések éves száma
általános termékenységi arányszám: az 1000 szülőképes korú (általában 15-49, néhol 15-44 éves) nőre jutó élveszületések éves száma
kor szerinti termékenységi arányszámok: az 1000 adott korú (általában 15-19, 20-24 stb. éves) nőre jutó élveszületések éves száma
nyers halálozási arányszám: az 1000 főre jutó halálozások éves száma
csecsemőhalandóság: az 1000 élveszületésre jutó 1 éves kor alatti halálozások éves száma
várható élettartam: egy adott korú személy várható további életéveinek száma az adott év halálozási arányszámai mellett
teljes termékenységi arányszám: egy nő által élete folyamán szült gyermekek száma az adott év kor szerinti termékenységi arányszámai mellett
nyers reprodukciós együttható: egy nő által élete folyamán szült leánygyermekek száma az adott év kor szerinti termékenységi arányszámai mellett
tisztított reprodukciós együttható: a szülőképes kort megérők az egy nőre jutó leánygyermekek közül az adott év halandósági viszonyai mellett

A népesedési folyamat szakaszai

A születési és a halálozási ráta Magyarországon (1950-2010)

Első szakasz: Mind a születések, mind a halálozások száma magas, ezért a népességszám csak lassan nő. A halálozások magas száma, valamint az igen alacsony átlagéletkor (alig 30 év) elsősorban a mostoha életkörülményekkel, a járványokkal, a magas csecsemőhalandósággal és a fejletlen orvosi ellátással indokolhatók. Ez a szakasz Európában a gyűjtögető életmód kialakulásától a 18. század végéig, míg a fejlődő világban a 20. század elejéig tartott.

Második szakasz: A kezdetén még nagyon magas születési számhoz a halálozások gyors csökkenése társul, ezért a népesség robbanásszerűen nő. A halálozások számának csökkenése az egészségügy és a gazdaság fejlődésének, ez által az életkörülmények általános javulásának köszönhető. Európában ez a demográfiai robbanás az ipari forradalom kezdetétől a 19. század végéig volt megfigyelhető. A legtöbb fejlődő ország csak a 20. század végére jutott túl ezen a szakaszon.

Harmadik szakasz: A halálozások száma még tovább csökken, de ezzel együtt megindul a születések számának gyors csökkenése is. Ennek következtében a népességszám növekedésének üteme lelassul. Ez a folyamat Európát a 20. század elején jellemezte, napjainkban az iparosodott fejlődő országokra és némely fejlett országra (pl. USA, Kanada, Ausztrália) jellemző.

Negyedik szakasz: Mind a születések, mind a halálozások száma alacsony szinten stagnál. A népességszám nem nő tovább, egyes országokban már a csökkenés is tapasztalható. Az életszínvonal növekedésével nő az átlagéletkor, és ez a születések alacsony száma mellett a társadalom elöregedéséhez vezet. Ez a folyamat a fejlett országokban figyelhető meg (pl. Magyarország, Ausztria, Németország).^[2]

Jegyzetek

Források

Központi Statisztikai Hivatal
(angolul) Országok összehasonlítása: népességnövekedés Archiválva 2016. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (CIA, The World Factbook)
Lóderer Balázs: Demográfia: a néma háború, avagy Koszovó függetlensége, Hadtudomány, XIX. évfolyam 3-4. szám, 2009., 102-110.
Peter Haggett: Geográfia. Globális szintézis. 171-201. old. Typotex Kiadó, 2006. ISBN 963-9548-60-X
Arady István-Rózsa Endre-Ütőné Visi Judit: Földrajz I. 151-152. old. Műszaki Könyvkiadó, 2003. ISBN 963-16-2754-3
Bacaër Nicolas, Dénes Attila 2022. A matematikai populációdinamika rövid története. Paris. Pdf