A borjog az agrárjog jogterületén belül helyezkedik el, mint a borkészítési célú szőlőtermesztésre, borkészítésre, borászati termékek jelölésére és értékesítésére vonatkozó jogszabályok összessége.

A borjog fejlődése Magyarországon

szerkesztés

Az első világháború előtt

szerkesztés

A borjog joganyaga 2004-től a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvényen alapult.
Ez a joganyag rendelkezett a következőkről:

  1. szőlőtermelési potenciál, beleértve a új telepítési és újratelepítési jogokat;
  2. a szőlőnyilvántartás létrehozása;
  3. borokra vonatkozó piaci szabályok, borászati eljárásokra és gyakorlatokra vonatkozó szabályok, beleértve az importált szőlőmustból történő borkészítést és a borok termékjellemzőit,
  4. a bormegnevezések védelmére vonatkozó szabályok,
  5. a bortermékek közösségen belüli szabad mozgására,
  6. a borok behozatalára és kivitelére, valamint
  7. a borágazatban végzett ellenőrzésekre vonatkozó szabályok.

A 2004. évi törvényt helyezte hatályon kívül az Országgyűlés által 2021 decemberében megszavazott 2020. évi CLXIII. törvény [1] A törvény 2021. augusztus 1-jén lépett hatályba.

A szabályozás érinti a szőlőtermesztést, többek között a telepítést és újratelepítést, amely kataszterhez kötötten csak hegybíró engedélyével lehetséges. Bevezetik majd a szakmai jövedéki nyilvántartást, 2022 augusztusától háromféle szakmai jövedéki nyilvántartást, kisüzemit, általánost és online regisztert kell majd vezetni, valamint egyszerűbb lesz a borászati termékek forgalomba hozatala is. A törvény kiterjed a borászati termékek előállítására, kiszerelésére és tárolására is, a földrajzi árujelzőkre is.

S törvény külön kitér a tokaji borvidékre vonatkozó különleges szabályokra. Ittl a hegyvidéki és síkfekvésű szőlők vonatkozásában eltérő szabályokat alkothat a hegyközségi szervezet. A törvény a tokaji borkülönlegességekre vonatkozó követelményeket is meghatározza, és előírja, hogy közfogyasztás céljára kizárólag meghatározott üvegpalackban szabad terméket forgalomba hozni.

Az ePincekönyv

szerkesztés
  • Jelentős változás lesz 2022. január 29-én az ePincekönyv rendszer bevezetése, amely egy HEGYIR adatbázison alapuló rendszer. Az ePincekönyv kezelésére és működtetésére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) jogosult.
  • Az ePincekönyv integrálja a HEGYIR, e-Pincekönyv és NÉBIH rendszereket.
  • Az ePincekönyvbe 2022-től kell majd a szüreti bejegyzést megtenni, A rendszer nyilvántartja az adatszolgáltató FELIR azonosítóját, valamint az agrártámogatásokhoz szükséges ügyfélazonosítót.
  • A törvény rendelkezései kiterjednek az ellenőrzések végzésére és a jogkövetkezményekre is, belelértve a hegybírók közigazgatási és ellenőrzési szerepét is.
  • A törvény rendeleti végrehajtására a hatálybalépés után átmeneti év áll rendelkezésre

A borjog forrásai Magyarországon

szerkesztés
  • 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról
  • 2020. évi CLXIII. törvény a szőlészetről és a borászatról

A közösségi borjog forrásai

szerkesztés
  1. A szőlészetről és a borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Prónay Bence:Borjogi alapismeretek

pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy