Balázs Gábor (utazó)

magyar honvédelmi minisztériumi tisztviselő, utazó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 3.

Kászonfeltizi Balázs Gábor (Kolozsvár, 1837 körül vagy 1841Budapest, 1887. december 3.)[1] honvédelmi minisztériumi tisztviselő, utazó.

Balázs Gábor
Született1841
Kolozsvár
Elhunyt1887. december 3.
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásatisztviselő,
utazó
Halál okaöngyilkosság
SablonWikidataSegítség

Kászonfeltizi Balázs József és kis-csávási Csávási Rozália (1805 k.–1874) fiaként született.[2] Tehetős erdélyi családból származott, a sikeres író és műfordító Balázs Sándor öccse. Őt inkább az utazások érdekelték, bejárta Európa országait.

1875 elején Dél-Amerikába utazott. Idejének nagy részét az argentin pampák és a Kordillerák, valamint Buenos Aires megismerésére szentelte. Brazíliából csak Rio de Janeirót látta. Ezen utazásáról úti leveleket közölt a Hölgyfutárban; írt még az Ország Tükrébe (1862–63.) és a Nayad című évkönyvbe 1863-ban: Legelső szerelmem címmel képet adott a katonai életből.

Sándor bátyja halála után az ő munkáit rendezgette és ajánlatot tett a Kisfaludy Társaságnak kiadatásuk iránt, amire élete utolsó napjaiban magánúton kedvező választ kapott. Szeretett testvére elvesztése miatt azonban búskomorság lett rajta úrrá, s feltételezések szerint ez vezethette ahhoz, hogy 1887. december 2-án 10 óra tájban megjelent a Kerepesi úti temetőben Sándor bátyja sírjánál. Ezt követően bátyja elhunyt leányának, Rózsikának sírjához ment és halántékon lőtte magát. A mentőtársulat küldöttei bevitték Kovács tanár klinikájára, ahova súlyos agyroncsolással került. Zsebében egy kis papírlapot találtak e szavakkal: "Sándorom utánad jövök, Balázs" Másnap, 3-án hajnali 4 órakor meghalt. Örök nyugalomra helyezték 1887. december 5-én délután a budai németvölgyi sírkertben.

  • Utazásom Délamerikába. Kolozsvár, 1876.

További információk

szerkesztés
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy