Az Ikszek

Spiró György regénye (1981)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. augusztus 24.

Az Ikszek Spiró György első nagyregénye, mely 1981-ben jelent meg.

Az Ikszek
SzerzőSpiró György
Eredeti címAz Ikszek
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
TémaA cenzúra, az elnyomás elleni harc
Műfajáltörténelmi regény
Kiadás
Kiadás dátuma1981[1]
Magyar kiadóSzépirodalmi Könyvkiadó
BorítógrafikaHorváth Mária
Média típusakönyv
Oldalak száma642 (1981)
ISBN963-15-2463-9
SablonWikidataSegítség

A regényből két színpadi változat is készült, az első drámát Márton László írta A kínkastély címmel, melyet a szolnoki Szigligeti Színházban mutattak be 1987. március 7-én, Csizmadia Tibor rendezésében, Vallai Péter (Boguslawski) főszereplésével. A másik pedig Az imposztor címmel került bemutatásra, a Katona József Színházban, 1983. október 28-án, Zsámbéki Gábor rendezésében, Major Tamás főszereplésével.

Cselekmény

szerkesztés
  Alább a cselekmény részletei következnek!

A regény 1815-ben, az Oroszország és Habsburg Birodalom által feldarabolt Lengyelországban játszódik. Az orosz kézen lévő Varsóba hazatér Lembergből Wojciech Bogusławski, a kiöregedett színész- és rendezőzseni. Úgy gondolja, hogy hírnevének köszönhetően ugyanonnan folytathat mindent, ahol abbahagyta, de csalódnia kell.

A színházban a cenzúra szinte már az elviselhetetlenségig megerősödött, a legkisebb zugban is spiclik rejtőzködnek, akiknek jelentéseit az összes fontos pozícióban lévő személy elolvassa.

Bogusławskinak ezek a dolgok nem újak. Ismeri őket, mint a tenyerét. Az egész nem változott semmit mióta elment, csak intenzívebbé vált. Viszont bizonyos X úr kritikáit, melyek róla szólnak, már nem tudja csak úgy a sarokba dobni, és egy kézlegyintéssel elintézni, mert az írásokat olvasva egyre világosabbá válik, hogy valaki (vagy valakik?) „ki akarják csinálni”. Nyomozni kezd ádáz kritikusa után, és végül megdöbbentő felfedezést tesz: X úr nem más, mint a Varsóban ülésező, oroszbarát, lengyel bábkormány.

Ezek után az olvasó egyre mélyebben merül el az intrikákban, követve az egykori géniuszt, aki egyre magányosabbá válik, akinek már minden mindegy, aki már a halált is csak egy jó szerepnek látja. Talán a legjobbnak.

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Története

szerkesztés

Keletkezése

szerkesztés

A mű főszereplője Wojciech Bogusławski, a „lengyel Molière”, aki a lengyelországi színház egyik kultikus, és sokáig el nem ismert alakja volt. Spiró, egy lengyel színházigazgatótól kapott könyvekben, több mint százéves iratok közt akadt hősére, amit ő a mai napig hatalmas szerencsének tart, mert a ritka „alapanyaghoz” egy véletlen félmondata segítette hozzá.

Az író művével a cenzúra hatalmát, és az elnyomás ellen küzdő művész (reménytelen) harcát kívánta bemutatni. Pontosan emiatt a regény nyelvezete abszolút 20. századi, mert az író úgy érezte, hogy az a kor, amelyben regénye játszódik, teljesen megfeleltethető az akkori magyarországi aktuálpolitikai helyzetnek.

A regény megjelenésekor hatalmas sikert aratott.

Az Ikszek-botrány

szerkesztés

1986-ban az író tárgyalni kezdett egy lengyel könyvkiadóval Az Ikszek lengyelországi megjelentetéséről. A Lengyel Egyesült Munkáspárt (PZPR) egyik tagja ekkoriban (egyesek szerint a párt felkérésére) cikket írt a regényről, melynek tartalma a következő: Az Ikszek egy lengyelellenes mű, és írója a lengyel nép ellensége. A regény fordítását leállították, kiadásától elzárkóztak, lengyel témájú következő regényéhez nem kapott kutatási engedélyt lengyel könyvtárakba, magyarul nem tudó lengyel barátai elfordultak tőle, az írót pedig különböző atrocitások érték emiatt a Magyar Írószövetségben.

A regény 2013. március 20-án jelent meg először lengyel nyelven a WAB kiadónál (Iksowie).[2] [3]

A regény Magyarországon eddig négyszer jelent meg.

További információk

szerkesztés
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy