Antonín Dvořák

cseh zeneszerző
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. december 10.

Antonín Leopold Dvořák ([ˈdvɔr̝ɑːk], körülbelüli kiejtése: 'dvorzsák'), (Nelahozeves, 1841. szeptember 8.Prága, 1904. május 1.) a legnagyobb cseh klasszikus zeneszerzők egyike.

Antonín Dvořák
Életrajzi adatok
Született1841. szeptember 8.
Nelahozeves, Osztrák Császárság
Származáscseh
Elhunyt1904. május 1.
(62 évesen)
Prága, Osztrák–Magyar Monarchia
SírhelyNemzeti Temető
HázastársaAnna Cermaková
Gyermekei
  • Otilie Suková
  • Otakar Dvořák
  • Magdalena Dvořáková
SzüleiAnna Dvořáková
František Dvořák
IskoláiPipe Organ School in Prague
Pályafutás
Műfajokopera, klasszikus zene
Hangszerzongora
Díjak
Tevékenységzeneszerző
IPI-névazonosító00008944179

Antonín Dvořák aláírása
Antonín Dvořák aláírása

Antonín Dvořák weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Antonín Dvořák témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés
 
Szülőháza

Dvořák egy Prága melletti településen, Nelahozevesben – a Monarchiában Mühlhausen – született, ahol élete legnagyobb részét töltötte. Tizenegy évesen otthagyta az iskolát, hentestanulónak állt, de később németet tanult Zlonicéban. Zenei érdeklődése azonban egyre inkább előtérbe került, orgona- és zongoraórákat vett. 1857-ben Prágában tanult egy egyházi orgonaiskolában, de hamar elsajátította a hegedülés tudományát is. Koncertekre járt, különösen Wagner és Schumann művei érdekelték. Az 1860-as években a Bohémiai Ideiglenes Színház (a Prágai Nemzeti Színház elődje) zenekarában volt brácsás, Bedřich Smetana vezénylése alatt. Anyagi gondok miatt tanításra adta fejét, ami szinte minden szabadidejét felemésztette, ezért 1871-ben zenekari pályafutását befejezte és csak komponált. Szerelmes lett egyik tanítványába, aki azonban visszautasította. Bánatát a Ciprusok című dalciklusában fejezte ki. Rövid idő múlva korábbi szerelmének húgát, Anna Cermakovát vette feleségül.

 
Temetése 1904. május 5-én országos jelentőségű volt

Fáradhatatlanul komponált, 1874-ben 15 művet (többek között a 3. szimfóniát) nyújtott be az osztrák állami ösztöndíj pályázatára. Nyert, ami a készpénzen kívül az egyik zsűritag, Brahms bátorító támogatásával, később barátságával is járt. Dvořák ezután sorra mutatta be műveit, 1878-tól már a saját vezényletével. Sikert sikerre halmozott, zenéjét elismeréssel fogadták Európában, sőt a Szláv táncokat Amerikában is. 1890-ben kinevezték a prágai konzervatórium kompozíciótanárává, majd egy évvel később elfogadta a New York-i Nemzeti Zenei Konzervatórium igazgatói állását. Három évig maradt Amerikában, ahol élénken érdeklődött a helyi indián népdalok és a spirituálék iránt. Ezek is hatottak az itt írt 9. szimfóniájára (Az Újvilágból) és az Amerikai vonósnégyesre. 1895-ben írta remek Gordonkaversenyét, majd anyagi gondok közepette visszatért Prágába. Itt ismét elfoglalta konzervatóriumi állását, 1901-ben igazgatóvá nevezték ki. Ekkor írta szimfonikus költeményeit. Három év múlva, 62 éves korában hunyt el szívelégtelenségben.

Szimfóniák

szerkesztés
  • 1. c-moll, „Zvonicei harangok” 1865
  • 2. B-dúr, 1865
  • 3. Esz-dúr, 1873
  • 4. d-moll, 1874
  • 5. F-dúr, op. 76, 1875
  • 6. D-dúr, op. 60, 1880
  • 7. d-moll, „Londoni”, op. 70, 1885
  • 8. G-dúr, op. 88, 1889
  • 9. e-moll, „Az új világból”, op. 95, 1893

Szimfonikus költemények

szerkesztés
  • A vízimanó, op. 107, 1896
  • A déli boszorkány, op. 108, 1896
  • Az aranyrokka, op. 109, 1896
  • A vadgalamb, op. 110, 1896
  • Hősi ének, op. 111, 1897

Versenyművek

szerkesztés
  • A-dúr gordonkaverseny, B. 10, 1865.
  • Románc, op. 11, 1875.
  • g-moll zongoraverseny, op. 33, 1876
  • Mazurek, hegedűverseny, op. 49, 1879
  • a-moll hegedűverseny, op. 53, 1879-1880
  • h-moll gordonkaverseny, op. 104, 1895
  • Alfred, 1870
  • Király és szénégető, op. 12, 1871, átdolgozva 1874 ill. 1887
  • A keményfejűek, op. 17, 1874
  • Vanda, op. 25, 1875
  • A ravasz paraszt, op. 37, 1877
  • Mátyás király balladája, 1881 (a Király és szénégető 2. változata – op. 14 – alapján)
  • Dimitrij, op. 64, 1881-1882, átdolgozva 1894-1895 – az opera cselekménye Muszorgszkij Borisz Godunovjának „folytatása”.
  • A jakobinus, op. 84, 1888, átdolgozva 1897
  • Az ördög és Kata, op. 112, 1898-1899
  • Ruszalka, op. 114, 1900
  • Szent Ludmila, op. 71, 1901 (az azonos című oratórium alapján)
  • Armida, op. 115, 1902-1903

Egyéb zenekari művek

szerkesztés
  • 3 szláv rapszódia, op. 45, 1878
  • Szláv táncok I., op. 46, 1878
  • Szláv táncok II., op. 72, 1887
  • Hazám – nyitány, op. 62, 1882
  • Husziták – nyitány, op. 67, 1883
  • A természetben – nyitány, op. 91, 1891
  • Karnevál – nyitány, op. 92, 1891
  • Othello – nyitány, op. 93, 1892
  • Amerikai szvit, op. 98b, B. 190, 1895
  • E-dúr szerenád vonószenekarra, op. 22, 1875
  • Szimfonikus variációk, op. 78, 1877
  • d-moll szerenád fúvósokra és mélyvonósokra, op. 44, 1878
  • Cseh szvit, op. 39, 1879
  • Tíz legenda, op. 59, 1881
  • Scherzo capriccioso, op. 66, 1883

Kamarazene

szerkesztés
  • a-moll vonósötös, op. 1, 1861
  • f-moll vonósnégyes, 1873
  • a-moll vonósnégyes, op. 16, 1874
  • B-dúr zongoratrió, op. 21, 1875
  • D-dúr zongoranégyes, op. 23, 1875
  • g-moll zongoratrió, op. 26, 1876
  • E-dúr vonósnégyes, op. 80, 1876
  • d-moll vonósnégyes, op. 34, 1877
  • A-dúr vonóshatos, op. 48, 1878
  • Esz-dúr vonósnégyes, op. 51, 1879
  • C-dúr vonósnégyes, op. 61, 1881
  • f-moll zongoratrió, op. 65, 1883
  • C-dúr terzetto, op. 74, 1887
  • A-dúr zongoraötös, op. 81, 1888
  • Esz-dúr zongoranégyes, op. 87, 1889
  • Dumky-trió, op. 90, 1891
  • F-dúr („Amerikai”) vonósnégyes, op. 96, 1893
  • Esz-dúr vonósötös, op. 97, 1893
  • Asz-dúr vonósnégyes, op. 105, 1895
  • G-dúr vonósnégyes, op. 106, 1895

Oratóriumok

szerkesztés

Kórusművek

szerkesztés

Szóló művek

szerkesztés
  • Négy darab hegedűre
  • Három darab gordonkára
  • 17 zongoradarab
  • 71 dal

Hangfelvételek

szerkesztés
  • Szabolcsi BenceTóth AladárZenei lexikon I. (A–F). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
  • John Stanley: Klasszikus zene. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Antonín Dvořák témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy