„Hinduizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
clean up AWB
106. sor:
A lélek örökkévaló, a test átmeneti. A lélek útja a létformák megismerése, az öntudat tökéletesítése a dharmának megfelelő tettek által. A lélek útja tehát a dharmától vezényelt újjászületések útja. Az élő útjának tökéletesedését a ''Szanátana Dharma'' biztosítja, vagyis az „Örök Törvény” egyre tisztább megismerése.
 
Az öröktől fogva létező lélek ''([[Átman|átman]])'' szüntelenül járja körforgását'' ([[szanszára]])'' a létformák milliárdjai között, újjászületéseinek anyagi minősége előző tetteinek jutalma vagy büntetése. A lélek nem szűnik meg és nem keletkezik, a nagy világkorszakok végén az anyagi semmi állapotában is megmarad, és az új anyagi világ létrejöttekor testesül meg.
 
A körforgás célja a mindenség teljességének megismerése, a létezés minden aspektusának átélése. A hindu filozófusok és hittudósok annak függvényében, hogy ''ateista'', ''teista'', vagy ''panenteista'' iskolát képviselnek, eltérő választ adnak arra a kérdésre, hogy a szanszára ciklusából milyen módon lehetséges a szabadulás, létezhet-e a teljes megismerés, vagy hogy ennek elérésekor mi történik a lélekkel. A Dharma tisztelete, betartása és megőrzése szükséges, de nem elégséges feltétele a ''szanszárából'' való megszabadulásnak.
292. sor:
 
* A '''[[bindi]]''' egy festett, vagy bársonyból készült, kb. fél-egy centiméter átmérőjű pontszerű alakzat, eredetileg a férjezett (nem özvegy) nők jelképe, amelyet a homlokuk közepén hordanak. A színe változhat, sokszor a ruházattal összhangban. A különböző társadalmi eseményeken az alkalomhoz illő színű bindit viselnek, így például temetésen fehéret, esküvői ünnepeken pirosat. Manapság mint divatcikket fiatal hajadon lányok is felteszik, sőt az Indiában élő mohamedán nők is hordják.
 
* A '''[[tilaka]]''' a hinduizmus egyik szimbóluma, festett kerek pontocska vagy vonal(ak).
A szantálfapasztával, kurkumával vagy szent hamuval húzott három sáv, az Y vagy U-alakú jel, a hindu szekták és kasztok jelölésére szolgál, többek között a Siva hívők és a Visnu követők megkülönböztetésére.
437 ⟶ 436 sor:
=== Neohinduizmus ===
 
[[Rám Móhan Ráj]] (1774-1833) a [[Patna|patná]]i Muszlim Egyetemen mély érdeklődéssel fordult a [[szúfizmus]] felé és szembefordult a hindu képimádat hagyományával. Később a hinduizmus megreformálását tűzte ki célul, melyhez a legfontosabb eszköznek a forrásokhoz, az [[Upanisadok]] szövegeihez való visszatérést tartotta. [[1828]]-ban [[monizmus|monista]] alapokon álló reformista [[Hinduizmus|hindu]] irányzatot hozott létre ''Bráhmo Szabha'' néven, amelyből később a [[Bráhmo Szamádzs]] ("Isten társasága") szociális-vallási mozgalom fejlődött ki. Elutasította a [[politeizmus]]t és fellépett India sok barbár szokása ellen. <ref>Hunyadi László: A világ vallásföldrajza</ref>
 
A keresztény missziók mintájára, a védánták tanulmányozása céljából hozta létre 1897-ben [[Szvámi Vivekanda]] a Ramakrishna-missziót. Tanára, [[Ramakrishna]] azon a nézeten volt, hogy a világ vallásai ugyanazt az igazságot hirdetik, azok sokfélesége csupán látszat. A vallások világkonferenciáján 1893-ban,<ref>Chicago</ref> Vivekanda beszéde volt az első alkalom, hogy a hinduizmust mint univerzális világvallást, Indián kívül mutatták be.
 
[[Paramahansza Jogananda]] (1893–1952) volt az első olyan [[jógi]], aki azt a küldetést kapta [[guru]]jától, hogy a nyugati világban tanítson és éljen. [[1920]]-ban az Egyesült Államokba ment, hogy részt vegyen a vallási szabadelvűek nemzetközi kongresszusán. Mintegy három évtizeden át számtalan előadást tartott Amerikában, nagy érdeklődéssel kísérve.
 
[[Mohandász Karamcsand Gandhi|Mahátma Gandhi]] függetlenségi mozgalma és erőszakmentes ellenállása világszerte nagy érdeklődést váltott ki a hindu tradíciók és világnézet iránt.
450 ⟶ 449 sor:
A független India 1950-ben deklarálta demokratikus, szekuláris államformáját, ám a kasztrendszert lényegében nem törölte el. Ez ugyanis a vallásszabadsággal ellentétes lenne. Ezzel szemben minden ember egyenlőségét hirdeti és tiltja az érinthetetlenség gyakorlatát.
 
Különösen a vaisnavákra jellemző az a nagymértékű nyitási politika, amely a hindu tanokat a ''[[bhakti]]'' segítségével a hatvanas-hetvenes évek óta folyamatosan exportálja a nyugati világba. Ezt elősegítették az akkori időkben ébredő, keleti világra nyitott [[hippi]]mozgalmak, és az azóta is folyamatosan bővülő [[Ezoterika|ezoterikus]] művek iránti igény.
 
A [[Krisna-tudat|Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetét]] (ISKCON) [[A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda]] (1896–1977) alapította meg 1966 júliusában. Egy olyan világméretű szervezetet hozott létre, amelynek célja hogy a nyugati emberekkel megismertesse a hindu [[vaisnava]] filozófiát és lehetőséget adjon az ezen alapuló vallásos életmód gyakorlására.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hinduizmus
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad of © 2024 Garber Painting. All rights reserved.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy