Borjog
A borjog az agrárjog jogterületén belül helyezkedik el, mint a borkészítési célú szőlőtermesztésre, borkészítésre, borászati termékek jelölésére és értékesítésére vonatkozó jogszabályok összessége.
A borjog fejlődése Magyarországon
szerkesztésAz első világháború előtt
szerkesztés2004
szerkesztésA borjog joganyaga 2004-től a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvényen alapult.
Ez a joganyag rendelkezett a következőkről:
- szőlőtermelési potenciál, beleértve a új telepítési és újratelepítési jogokat;
- a szőlőnyilvántartás létrehozása;
- borokra vonatkozó piaci szabályok, borászati eljárásokra és gyakorlatokra vonatkozó szabályok, beleértve az importált szőlőmustból történő borkészítést és a borok termékjellemzőit,
- a bormegnevezések védelmére vonatkozó szabályok,
- a bortermékek közösségen belüli szabad mozgására,
- a borok behozatalára és kivitelére, valamint
- a borágazatban végzett ellenőrzésekre vonatkozó szabályok.
2020
szerkesztésA 2004. évi törvényt helyezte hatályon kívül az Országgyűlés által 2021 decemberében megszavazott 2020. évi CLXIII. törvény [1] A törvény 2021. augusztus 1-jén lépett hatályba.
A szabályozás érinti a szőlőtermesztést, többek között a telepítést és újratelepítést, amely kataszterhez kötötten csak hegybíró engedélyével lehetséges. Bevezetik majd a szakmai jövedéki nyilvántartást, 2022 augusztusától háromféle szakmai jövedéki nyilvántartást, kisüzemit, általánost és online regisztert kell majd vezetni, valamint egyszerűbb lesz a borászati termékek forgalomba hozatala is. A törvény kiterjed a borászati termékek előállítására, kiszerelésére és tárolására is, a földrajzi árujelzőkre is.
S törvény külön kitér a tokaji borvidékre vonatkozó különleges szabályokra. Ittl a hegyvidéki és síkfekvésű szőlők vonatkozásában eltérő szabályokat alkothat a hegyközségi szervezet. A törvény a tokaji borkülönlegességekre vonatkozó követelményeket is meghatározza, és előírja, hogy közfogyasztás céljára kizárólag meghatározott üvegpalackban szabad terméket forgalomba hozni.
Az ePincekönyv
szerkesztés- Jelentős változás lesz 2022. január 29-én az ePincekönyv rendszer bevezetése, amely egy HEGYIR adatbázison alapuló rendszer. Az ePincekönyv kezelésére és működtetésére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) jogosult.
- Az ePincekönyv integrálja a HEGYIR, e-Pincekönyv és NÉBIH rendszereket.
- Az ePincekönyvbe 2022-től kell majd a szüreti bejegyzést megtenni, A rendszer nyilvántartja az adatszolgáltató FELIR azonosítóját, valamint az agrártámogatásokhoz szükséges ügyfélazonosítót.
- A törvény rendelkezései kiterjednek az ellenőrzések végzésére és a jogkövetkezményekre is, belelértve a hegybírók közigazgatási és ellenőrzési szerepét is.
- A törvény rendeleti végrehajtására a hatálybalépés után átmeneti év áll rendelkezésre
A borjog forrásai Magyarországon
szerkesztés- 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról
- 2020. évi CLXIII. törvény a szőlészetről és a borászatról
A közösségi borjog forrásai
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ A szőlészetről és a borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény
Források
szerkesztés- Szilágyi János Ede (Phd. értkezés tézisei)
- Borigo
- agroforum.hu