pFad - Phone/Frame/Anonymizer/Declutterfier! Saves Data!


--- a PPN by Garber Painting Akron. With Image Size Reduction included!

URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Homérosz

ormTable":["",""], "wgDefaultDateFormat":"ymd","wgMonthNames":["","január","február","március","április","május","június","július","augusztus","szeptember","október","november","december"],"wgRequestId":"599e8094-7ae4-4295-83ef-0b169e1e491e","wgCanonicalNamespace":"","wgCanonicalSpecialPageName":false,"wgNamespaceNumber":0,"wgPageName":"Homérosz","wgTitle":"Homérosz","wgCurRevisionId":27131343,"wgRevisionId":27131343,"wgArticleId":22835,"wgIsArticle":true,"wgIsRedirect":false,"wgAction":"view","wgUserName":null,"wgUserGroups":["*"],"wgCategories":["Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok","Forrásstatisztika/Világirodalmi lexikon","Csonkok (irodalom)","Wikipédia-szócikkek VIAF azonosítóval","Wikipédia-szócikkek LCCN azonosítóval","Wikipédia-szócikkek ISNI azonosítóval","Wikipédia-szócikkek GND azonosítóval","Wikipédia-szócikkek SELIBR azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BNF azonosítóval","Wikipédia-szócikkek SBN azonosítóval", "Wikipédia-szócikkek BPN azonosítóval","Wikipédia-szócikkek KKT azonosítóval","Wikipédia-szócikkek BIBSYS azonosítóval","Wikipédia-szócikkek ULAN azonosítóval","Ókori görög eposzköltők","Az i. e. 8. században született személyek","Az i. e. 8. században elhunyt személyek"],"wgPageViewLanguage":"hu","wgPageContentLanguage":"hu","wgPageContentModel":"wikitext","wgRelevantPageName":"Homérosz","wgRelevantArticleId":22835,"wgIsProbablyEditable":true,"wgRelevantPageIsProbablyEditable":true,"wgRestrictionEdit":[],"wgRestrictionMove":[],"wgNoticeProject":"wikipedia","wgCiteReferencePreviewsActive":true,"wgFlaggedRevsParams":{"tags":{"accuracy":{"levels":2}}},"wgStableRevisionId":27131343,"wgMediaViewerOnClick":true,"wgMediaViewerEnabledByDefault":true,"wgPopupsFlags":4,"wgVisualEditor":{"pageLanguageCode":"hu","pageLanguageDir":"ltr","pageVariantFallbacks":"hu"},"wgMFDisplayWikibaseDescriptions":{"search":true,"watchlist":true,"tagline":true,"nearby":true}, "wgWMESchemaEditAttemptStepOversample":false,"wgWMEPageLength":8000,"wgULSCurrentAutonym":"magyar","wgRelatedArticlesCompat":[],"wgCentralAuthMobileDomain":false,"wgEditSubmitButtonLabelPublish":true,"wgULSPosition":"interlanguage","wgULSisCompactLinksEnabled":false,"wgVector2022LanguageInHeader":true,"wgULSisLanguageSelectorEmpty":false,"wgWikibaseItemId":"Q6691","wgCheckUserClientHintsHeadersJsApi":["architecture","bitness","brands","fullVersionList","mobile","model","platform","platformVersion"],"GEHomepageSuggestedEditsEnableTopics":true,"wgGETopicsMatchModeEnabled":false,"wgGEStructuredTaskRejectionReasonTextInputEnabled":false,"wgGELevelingUpEnabledForUser":false};RLSTATE={"ext.gadget.infobox":"ready","ext.gadget.wikiMenuStyles":"ready","ext.globalCssJs.user.styles":"ready","site.styles":"ready","user.styles":"ready","ext.globalCssJs.user":"ready","user":"ready","user.options":"loading","ext.cite.styles":"ready","skins.vector.search.codex.styles":"ready","skins.vector.styles": "ready","skins.vector.icons":"ready","jquery.makeCollapsible.styles":"ready","ext.flaggedRevs.basic":"ready","ext.wikimediamessages.styles":"ready","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.noscript":"ready","ext.uls.interlanguage":"ready","wikibase.client.init":"ready","ext.wikimediaBadges":"ready"};RLPAGEMODULES=["ext.cite.ux-enhancements","mediawiki.page.media","site","mediawiki.page.ready","jquery.makeCollapsible","mediawiki.toc","skins.vector.js","ext.centralNotice.geoIP","ext.centralNotice.startUp","ext.flaggedRevs.advanced","ext.gadget.wdsearch","ext.gadget.irclogin","ext.gadget.ImageAnnotator.loader","ext.gadget.collapsible","ext.gadget.kepdia","ext.gadget.kinai","ext.gadget.poziciosTerkep","ext.gadget.wikiMenu","ext.gadget.wiwosm","ext.urlShortener.toolbar","ext.centralauth.centralautologin","mmv.head","mmv.bootstrap.autostart","ext.popups","ext.visualEditor.desktopArticleTarget.init","ext.visualEditor.targetLoader","ext.echo.centralauth","ext.eventLogging","ext.wikimediaEvents", "ext.navigationTiming","ext.uls.interface","ext.cx.eventlogging.campaigns","ext.cx.uls.quick.actions","wikibase.client.vector-2022","ext.checkUser.clientHints","ext.growthExperiments.SuggestedEditSession","oojs-ui.styles.icons-media","oojs-ui-core.icons","wikibase.sidebar.tracking"]; Ugrás a tartalomhoz

Homérosz

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Homérosz
Homérosz mellszobra a British Museumban (római másolat az i. e. 2. századi elveszett hellenisztikus eredetiről, Baiaeból)
Homérosz mellszobra a British Museumban (római másolat az i. e. 2. századi elveszett hellenisztikus eredetiről, Baiaeból)
Élete
Születetti. e. 8. század
születési helye ismeretlen[1]
Elhunyti. e. 8. század
halálozási helye ismeretlen
Nemzetiséggörög
SzüleiKretheis
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)eposz
Fontosabb műveiIliasz, Odüsszeia
Hatásaaz egész európai irodalomra
A Wikimédia Commons tartalmaz Homérosz témájú médiaállományokat.

Homérosz (görögül Ὅμηρος, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő. A Homérosznak tulajdonított két nevezetes költemény, az Iliasz és az Odüsszeia az i. e. 8. században keletkezhetett.

Az ókori görög közvélekedés szerint a görög mitológiát Homérosz és a nála két évtizeddel fiatalabb Hésziodosz teremtette meg a nép emlékezetében élő mondák alapján. A trójai mondakör Homéroszig például legalább négy-öt évszázadon át élt a népi hagyományokban. Homérosztól maradt fenn ezek első írásos változata.[2] A homéroszi eposzok az ógörög nyelv epikus dialektusának első képviselői.

Homérosz életéről nem maradtak fenn megbízható források, az sem bizonyos teljességgel, hogy valós személyként létezett-e. Számos fennmaradt életrajza ellentmondásos, regényes.

A spártaiak nem sokra becsülték a műveltséget. Viszont Homérosz költeményeit mégis fontosnak tartották, mert a háborúkról szóltak.

Eposzai

[szerkesztés]

Iliasz

[szerkesztés]
Bővebben: Iliasz

A mondakör hagyományos időrendjével szemben az eposz Homérosznak tulajdonított indítása meglehetősen eredeti. A háború utolsó évét és annak is csupán egyetlen eseményét – Akhilleusz haragját – énekli meg 24 fejezetre tagolódó 16 000 hexameterben, az előzményeket csak utalásokban érzékeltetve. A nyilvánvalóan egyéni koncepciót jelző in medias res (a dolgok közepébe vágva) technikát már Horatius is dicsérte az „Ars poetica” című művében.

Odüsszeia

[szerkesztés]
Bővebben: Odüsszeia

Az Odüsszeia egy szintén 24 fejezetre tagolt, 12110 hexameterből álló eposz, az Iliasz folytatása. A műben a háború következményei és a pusztítás utóhatásai bontakoznak ki az Iliaszban még nem hangsúlyos szerepű Odüsszeusz személyes sorsában.

Az eposzok hagyományozása

[szerkesztés]

Mindkét eposz eleinte szájhagyomány útján terjedt, Homérosznak általában csak azok első írásba foglalását tulajdonítják. A két eposz között jelentős filológiai különbségek vannak. A Homérosz-kutatás egyik legvitatottabb kérdése az, hogy létezett-e egyáltalán Homérosz mint egyetlen történelmi személy, vagy pedig csak legenda, valamint, hogy miképpen rögzítették írásba a két mondát, és mennyire hitelesek a szövegek.

Hatása a világirodalomra

[szerkesztés]
Homérosz és kísérője (William Bouguereau festménye, 1874)

Homérosz vagy a Homérosznak tulajdonított művek – hiszen az Odüsszeiát a mai irodalomtörténet egy Iliászt jól ismerő költő művének tartja – hatással voltak az egész görög kultúrára, illetve a latin nyelvű irodalmon keresztül a világirodalomra.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Az ókori hagyomány szerint hét város versengett a költő szülővárosának címéért (Szmirna, Rodosz, Kolophón, Szalamisz, Khíosz, Argosz, Athén).
  2. ↑ Nem ismeretes más régebbi írott szöveg, kivéve az Arthur J. Evans, a krétai Knósszosz – „Minósz palotája” – feltárása során, majd 1939-ben Carl W. Blegen(wd) a nyugat-görögországi Püloszban való ásatások során előkerült agyagtáblákig, amelyek azonban nem tartalmaztak irodalmi jellegű szöveget.

Források

[szerkesztés]
  • Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 572–580. o.  

Szakirodalom

[szerkesztés]
  • Castiglione László: Az ókor nagyjai. Budapest: Akadémiai. 1971. 94–95. o. ISBN 963-375-100-4  
  • Homérosz összes művei. Budapest: Gondolat. 1967.  
  • Devecseri Gábor: Kalauz Homéroszhoz. Budapest: Szépirodalmi. 1974.  
  • Karsai György: Homérosz – Odüsszeia. Budapest: Talentum. 2002.  
  • Émile Mireaux: Mindennapi élet Homérosz korában. Budapest: Gondolat. 1962.  
  • Moses I. Finley: The World of Odysseus. London: (kiadó nélkül). 1954; 1957  
    • Magyarul: Moses I. Finley: Odüsszeusz világa. Budapest: Európa. 1985.  
  • Karsai György: Homérosz: Iliász. Budapest: Akkord. 1998. = Talentum Műelemzések,  
  • Karsai György: Homérosz: Odüsszeia. Budapest: Akkord. 1998. = Talentum Műelemzések,  
  • Pierre Carlier: Homere. Paris: Fayard. 1991.  
  • Pierre Vidal-Naquet: Le monde d’Homere. Paris: Perrin. 2000.  
  • Thomas A. Szlezák: Homérosz: A nyugati irodalom születése ( ford. Tatár Sándor), Budapest, Atlantisz Könyvkiadó, 2016 (A kútnál), ISBN 9789639777378
  • Ritoók Zsigmond – Sarkady János – Szilágyi János György: A görög kultúra aranykora. Budapest: Gondolat. 1984.  

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Homérosz témában.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Homérosz témában.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Homérosz&oldid=27131343”
pFad - Phonifier reborn

Pfad - The Proxy pFad © 2024 Your Company Name. All rights reserved.




Check this box to remove all script contents from the fetched content.



Check this box to remove all images from the fetched content.


Check this box to remove all CSS styles from the fetched content.


Check this box to keep images inefficiently compressed and original size.

Note: This service is not intended for secure transactions such as banking, social media, email, or purchasing. Use at your own risk. We assume no liability whatsoever for broken pages.


Alternative Proxies:

Alternative Proxy

pFad Proxy

pFad v3 Proxy

pFad v4 Proxy